Minden más szemmel. 1.Fejezet

Ez a kis történet akkor játszódik,amikor forgatták a Beavatottat.Azért fogtam neki egy ilyen jellegű történetnek,mert nem szeretnék olyan fanficeket írni,amelyeket nem olvashassák el azok,akik még nem szenvedték át a Hűséges végét.Na meg persze,itt is lehet különféle csavarokat írni,amelyek érdeklődést tanusít az embereknek.Jó szorakozást.És várom a megjegyzéseket továbbra is. Puszi 

1.Fejezet

Sue Becker vagyok.Fiatalnak tartanak az emberek a munkámhoz.Fodrász szakon végeztem a suliban,de más dolgokhoz is értek,mint például a sminkeléshez.Nem szeretnék felvágni,de elég jó érzékem van a művészethez,ezért is léptem erre a pályára.Az életemet úgy képzeltem el,mint minden fodrász,egy szalonban várja a vendégeket,és azok minden kérését teljesíti,de nem így 

alakult.

Egy régi ismerősöm szalonjában az egyik fodrásznő elment,azt nem tudom miért,de nem is nagyon érdekelt,mert én akkoriban munkát kerestem.Jelentkeztem a munkára,amiért rengeteg papírt kellett kitöltenem,és versenyezzek más jelentkezők ellen.Nem vagyok az a tipusú lány aki harcol az igazáért.De abban a pillanatban rászorultam,hogy kellett a munka,és az enyém is lett.

  Én voltam a fodrász segítője.Ez azzal járt,hogy a fő munkákat a fodrásznő készítette,és én a kisebb hajvágásokat,festéseket,mosásokat.Elég sok évet dolgoztam ott,fizetésem is szép összegre kerekedett.   De egy átlagos nap,amikor a fodrásznő pont szabadságon volt,egy elég magas,vékony,hosszú barna hajú fiatal nő lépett a fodrász szalonba,és én voltam a fodrász helyettes.Ezen a napon megváltozott az életem.Szőke hajkoronát kért.Én persze végeztem a dolgom.Mikor kész lettem,ilyenkor kellett várni egy kicsit,míg a festék eléggé megfogja a hajat,hogy lemosható legyen.Én raktam rendet,majd megszólalt.

-Nagyon finoman bántál a hajammal,tudod,már sok fodrászatban voltam,de mindenhol elég durván bántak az ember fejbörével,köszönöm. -én erre annyira meglepődtem,hogy néhány

másodpercbe került,mire ézhez tértem,és tudtam volna válaszolni.

-Köszönöm,Nagyon jól esett.Tudod a munkahelyen nem szokták dicsérgetni az embert.

-Hát tényleg nem szokták.Oh,be sem mutatkoztam,Shailene Woodley vagyok,de hívj nyugodtan Shainek,

-Én Sue Becker vagyok.Tegezhetlek? Amúgy nagyon ismerős a neved.

-Persze,hogy tegezhetsz.És igen,szinész vagyok,és pont egy film miatt festetem be a hajam szőkére.

-Ohh értem.És melyik ez a film?-nem tudom miért,de olyan mintha egy barátnőmmel beszélgetnék.Olyan közvetlen ez a csaj.

-A Beavatott.Nemrég fejeztem be a könyvet,mert el kellett olvassam,és nekem nagyon teteszett,ajánlom.

-Ismerem,a kedvenc könyveim közé tartozik.És te leszel Tris Prior?

-Igen,én leszek,és olyan izgatott vagyok érte.Nem lenne kedved nekem dolgozni,mint fodrász? Tudod elég sok gondom van a hajammal,és a film kedvéért még több lesz.Mit szólsz?-kérdő szemekkel nézett rám,én meg elsápadtam.

   Egy híres szinésznőnek legyek a fodrásza?Még belegondolni is elkapott a rosszullét.Egyik felem elfogadná rögvest,másik felem még gondolkozna a dolgon.De hát mit veszítsek?A szüleimtől rég elköltöztem,külön kis életemet éldegélem.Nem dolgozhatok örökké itt.És szeretem az új dolgokat.Majd pedig,néhány perc elteltével meghoztam a döntésemet.

-Elfogadom az ajánlatot. -majd meggondoltam,hogy most Shai biztos azt gondolja nem vagyok elég lelkes,pedig az vagyok,mindjárt elvágódok a padlon örömömben.- Naná,hogy elfogadom. -így már hitelesebb,nyugtattam magam.

-Az nagyszerű!- szólalt fel,egy kicsit hangosabban a kelletnél. -Tudod jó lenne,ha barátok is lennénk,nemcsak egy nő és egy fodrász kapcsolata legyen a miénk.  -mi az,hogy egy nő,te egy színésznő vagy   -Mit szólsz?   -hogy találta ki,hogy mire gondoltam? Ö lenne egy tündér,aki teljsíti a kivánságokat,mert nagyon úgy néz ki.Kérlek tündérke,mond ,hogy ez nem valóság,mielőtt beleélném magam.

    Tudtom nélkül becsuktam a szemem és mosolyogtam.Mikor kinyitottam a szemem,Shai velem szemben állt és kérdő pillantásokat vetett rám. -Te meg mit csinálsz?

-Oh...ühm...semmit,csak elgondolkoztam,hogy ez egy álom vagy valóság.  -miért kellett ezt csinálnom,olyan égő.

  Nevetni kezdett.Hát persze,ilyen gondolatai egy gyereknek vannak,nem egy 25 éves nőnek.-Hát te állati vicces vagy,olyan rég nem röhögtem ilyen jót.Na de lemosnád a hajam,kérlek?

-Persze. -hogy lehetek ilyen feledékeny,egy fodrászatban vagyunk,nem egy kávézóban.

Iszonyú gyorsan megmostam a haját,majd megszárítottam.Kész is volt,csak fizetnie kellett.A pénz mellé egy papírt is adott.A telefonszámját adta meg nekem.

-Lassan mondj fel a fodrászatnál,és szedd össze a legfőbb cuccaid,mert még a héten indul a gépünk Chicágóba.

-Mi? Repülővel fogunk menni? -értetlenkedtem.-Igen,miért,félsz a repüléstől? -vetette rám kíváncsi szemeit.-Nem csak...sosem repültem.-Nyugi,nem nagy cucc.Csak 4 óra Londontól Chicágó.-Hát az elég sok,de rendben,elintézem,és köszönöm.-Én köszönöm.Majd a munkáddal kapcsolatos dolgokat a repülőn megbeszéljük.De első sorban ne aggodj a jegyért és a szállásért,azt a munkások elintézik.Én fogok szólni rólad .Csak ne aggodj,jó?-Rendben-Kérlek a számodat megadod,hogy tudjalak majd hívni?   Lediktáltam a számom,ő pedig a telefonjába ütögette azokat a számokat,amelyek segítségével meg fog változni az életem.-Szia,majd hívlak.-Szia.Oké. -és ezzel eltünt az üzletből.A haja innen nézve gyönyörű szőke lett,pont olyan,amilyennek elképzeltem Trisét.